Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök közölte, aki hajlandó csatlakozni az országa és Oroszország által létrehozott államszövetséghez, az kaphat atomfegyvereket. A minszki diktátor egy nappal az után nyilatkozott, hogy hivatalosan is megerősítették: megkezdődött több, orosz tulajdonban lévő és maradó taktikai atomrakéta fehéroroszországi telepítése.
Hétfő délben újabb tizenegy szárnyas, illetve ballisztikus rakétát lőttek ki Kijevre és környékére az orosz légierő gépei.
Az orosz légierő hétfő hajnalban is folytatta az Ukrajna elleni támadásokat, ukrán közlések szerint a légvédelem az összes érkező drónt és rakétát lelőtte. Az oroszok újra célba vették Kijevet is, ahol egy nappal korábban, az ukrán főváros ünnepnapján minden korábbinál több iráni drónt kellett lelőnie a légvédelemnek.
A bajba jutott ágazatok és országok kimentése az egyik legnagyobb dilemma, mert igaz ugyan, hogy a stabilitás fenntartása olykor ezt kívánja meg, de ha a mentőakcióra eleve számítani lehet, annak súlyos hátrányai vannak – elemezte egykor három világhíres közgazdász, kijelölve a következő évtizedek egyik fontos kutatási irányát. Tudós barátai szerzőtársukra, Kornai Jánosra emlékeztek.
Az orosz külügyminiszter ismét elszabadult a Rosszija televízió Moszka. Kreml. Putyin című magazinműsorában.
Pünkösdvasárnapra erőre kapott és beszédet is mondott, amelyben mártírnak nevezte Ukrajnát.
Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök háromtagú bizottságot állított fel, aminek feladata lesz megvizsgálni: valóban vett-e föl fegyvereket egy orosz hajó a fokvárosi kikötő melletti haditengerészeti bázisról tavaly év végén.
A dróntámadás az orosz-fehérorosz határtól mindössze tíz kilométerre történt.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi tanács (RNBO) titkára szerint eljött a történelmi lehetőség arra, hogy áttörjék az orosz vonalakat és visszaszorítsák az orosz hadsereget Ukrajna határvonala mögé.
Bő egy éve, május 24-én éjfélkor lépett életbe az új különleges jogrend, a háborús veszélyhelyzet. Addig a Covid-járvány miatt volt, azóta az ukrajnai háború miatt van ilyen. Egyikre sem lett volna igazán szükség, de közös bennük, ami miatt mégis életbe léptek: biankó felhatalmazás a kormány szinte bármilyen döntésére. Ezt Orbánék – ígéretük ellenére – már-már visszaélésszerűen ki is használják.
Norvégia, Belgium, Portugália és Lengyelország már felajánlotta segítségét a képzési programban.
Komoly munkaerőhiány van Oroszországban – ahogy erről a hvg.hu is írt pár nappal ezelőtt. Most kormányhű oligarchák azt javasolták: legyen újra hatnapos munkahét Oroszországban.
A katonákat a beszámolók szerint hazaküldték, fegyelmi eljárás vár rájuk.
A nem szokványos fogolycsere arra utalhat, hogy a Wagner-csoport valóban kivonul a területről.
Hétfő óta teljes a felfordulás az ukrán-orosz határ orosz oldalának közvetlen közelében lévő Belgorod térségében. Ukrajna felől ugyanis Kijev támogatását élvező orosz fegyveresek hatoltak be Oroszország területére és állítólag ellenőrzésük alá vontak három kisebb települést. Moszkvában azt állítják, hogy a „terroristákat” kiszorították az országból vagy megölték őket, ám egyelőre úgy tűnik, még mindig nem állt helyre a rend. Ez volt az első alkalom, hogy a tavaly február óta tartó Ukrajna elleni invázió kezdete óta oroszországi területre is kiterjedtek a harcok.
Azt mondta, nem bánta meg, hogy belépett a hadseregbe.
„Ez hatékony válasz lesz a barátságtalan országok agresszív politikájára, és reményeink szerint elgondolkoztatja vezetésüket arról, hogy megengedhetetlen a helyzet további eszkalációja a térségben” – jelentette ki Viktar Hrenyin belarusz védelmi miniszter.
A zsoldosokat a hadsereg alakulatai váltják a lerombolt ukrán városban.
Az akció célja az lehetett, hogy az ukrán támadás előtt növeljen valamicskét az orosz morálon.
Az oroszok az ukrán tájékoztatás szerint több hullámban indították a támadásokat.
